5.rész - Barátok vagy talán több?

Sziasztok!

Ismét eltelt két hét, ami újból részt jelent. Remélem tetszeni fog nektek,

mivel ez még az elején nem Harryről fog szólni, de ezt már

mondtam nektek. 

Ebben a részben nem igazán történik semmi érdekes, de ígérem, hogy a

következőbe már fog, nem is egy. Remélem kíváncsiak lesztek a játékra, 

mivel a következő rész, szinte csak arról fog szólni. 

Köszönöm a komikat és az olvasókat is!

Két hét múlva jelentkezem! Jó olvasást!

Ölellek Titeket!

-------------------------------------------------------------------------

  

  Amióta csak elváltam Niall-tól, képtelen vagyok levakarni az arcomról a mosolyt. Örülök neki, hogy együtt töltöttük a napot, mivel még sosem éreztem magam ilyen jól egy fiúval sem. Lehet, hogy ez egy kicsit furcsa, hiszen Naill híres meg minden, de én nem úgy viselkedtem vele, mint egy hírességgel, hanem, mint az összes többi sráccal. Mellette normálisnak éreztem magam, aki mellett nem kell visszafojtanom az igazi énem, aki úgy fogad el engem, amilyen vagyok. Nem akar  megváltoztatni vagy bármit is alakítani rajtam. 

  Tisztában vagyok vele, ha ebből a kapcsolatból több lesz, mint barátság a sajtó szét fog minket szedni, de szerintem megéri kockáztatni. Mivel az ember nem minden egyes nap talál olyan személyt, akivel ennyire jól érzi magát és akivel ennyire ki is jön. Igaz eddig úgy tudtam, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de úgy látszik ennek a buta mondásnak semmi köze a valósághoz.

  Vigyorogva dőltem el a kanapén és gondoltam át az elmúlt pár órát, amikor a parton kergetőztünk. Újra 17 évesnek éreztem magam, pedig már jóval elmúltam 17, de vele az ember simán elfelejti, hogy 22. Szinte biztos vagyok benne, hogy a rajongók akik láttak minket együtt, a pokolba kívánnak, de most nem kell velük törődjek.

  - Hé Am! Mégis mikor akartál nekem erről szólni? - ront be a szobába Ash.

  - Te mégis mikor jöttél meg? - kérdem egyből.

  - Az most nem fontos, inkább azt magyarázd meg nekem, hogy mikor akartál nekem erről szólni? - tolja elém a telefonján, amint egy kép van, amikor Niall megpörget a levegőbe. - Beszélj Am, most! Mindenre kíváncsi vagyok. - vágódik le mellém.

  - Kezdem akkor az elején. - bólintott. - Tegnap mikor magamra hagytatok még elmentem pár italért, ahol találkoztam Louis-al és mivel nem igazán voltam magamnál odavitt az ő asztalukhoz, hogy ne maradjak magamba, ahol összeismerkedtem a többiekkel. Persze később Harry is betoppant tök részegen, aki egy csepet sem volt velem kedves, de ez nem is fontos, hanem az, hogy Niall megvédett és kiállt mellettem. Hazahozott és addig el sem ment, míg le nem fektetett. Ma reggel pedig beállított Harry-vel, hogy kérjen tőlem bocsánatot, én pedig meg akartam neki valahogy hálálni a tegnapit és hát megnéztünk egy filmet, majd lementünk a partra...

  - Neked bejön. - kiált fel Ash. - Különben bocsi, hogy csak úgy leléptünk.

  - Azt nem fogom nektek elfelejteni, hogy otthagytatok. - szólalok meg. - Talán egy kicsit, igen kicsit talán tetszik. 

  - El sem hiszem, hogy végre van egy pasi aki bejön neked. - sóhajt fel. Én pedig jól oldalba vágom. Igen Naill helyes és be is jön nekem, de igazából nem az olyan pasikra bukok, mint ő.

  - Sok pasi bejött már nekem eddig is Ash.

  - Az lehet, de azokkal nem jöttél ki jól, de ahogy elnézem Niall-el nagyon jól el vagytok. - vigyorog.

  - Igen ebben igazad van. - mosolygok. - Jól megvagyunk, de még ne igyál előre a medve bőrére, mert nem biztos, hogy lesz belőle valami.

  - Szerintem meg lesz, kedves barátnőm.

  - Oké, de mi lenne, ha inkább arról beszélnénk, hogy te hová a pokolba tűntél. - vonom kérdőre.

  - Hát az úgy volt, hogy Nick hamarabb akart távozni, én pedig sehol sem találtalak így leléptünk, majd amikor megérkeztünk Nick-hez... - mesél lelkesen, de én itt félbeszakítom.

  - Oké-oké, megértettem nem vagyok kíváncsi a nemi életedre Ash. - vágok hozzá egy párnát.

  - Te kérdezted. - vágja rá.

  - Igen én, de részleteket nem kérek. - állok fel és bújok el a szobámba, ahol nem kell meghallgassam az izgalmas éjszakájukat. 

  Ledőlök az ágyamra, majd a plafont kezdem el bámulni. Ash-nek igaza van, kedvelem Niall-t, de még nem tudhatom ilyen hamar, hogy mi lesz a jövője a mi kapcsolatunknak. Az ember nem egyik percről a másikra esik szerelembe, sokszor kedvel meg valakit, de annak nem mindig szerelem a vége, van, hogy csak barátság. A telefonom üzenetet jelzett, így utána nyúltam, majd vigyorogni kezdtem mikor megláttam, hogy Niall-tól kaptam. 

  "Szia, szeretném, ha tőlem tudnád meg, hogy a netten mindenhol ott vannak a képeik. Remélem nem akadsz ki és pattintasz le, mivel nagyon jól éreztem ma magam veled. - N."

  Mosolyogva olvastam az SMS-ét. Annyira aranyos, hogy ő akarta nekem ezt elmondani, nem pedig hagyni, hogy másoktól tudjam meg. Kár, hogy Ash már megelőzte őt. Húzzam egy kicsit az agyát? Vagy válaszoljak neki most? Igazából nem is tudom mit válaszolhatnék, hogy én is jól éreztem vele magam és hogy már tudtam róla hála a barátnőmnek...

  "Niall! Már tudtam róla és nem haragszom. Ash az előbb támadott le, hogy miért nem mondtam el neki mindent... Ne aggódj nekem ez még nem elég ok, ahhoz, hogy lepattintsalak. Én is jól éreztem magam veled és remélem hamarosan találkozunk. - A."

  Lehet, hogy nem kellett volna odaírnom, hogy remélem hamarosan találkozunk, de ezt érzem szóval nem hazudtam. Csak azért nem szeretném, hogy ezt félreértse, mivel én még semmit sem érzek iránta, csak kedvelem. 

  "Na most megkönnyebbültem. Ha szeretnéd akkor átjöhetsz hozzánk, most úgyis csak lazulunk. - N."

  Átmenni hozzájuk? Nem venné ki magát ez egy kicsit furcsának? Már így is kombinálnak minket, hát ha meglátnának feléjük tartva? Bár ez engem miért is érdekelne, hiszen én is és ők is tudják az igazságot. Akkor meg miért ne érezhetném, jól magam a nap további részébe is?

  "A többieknek is jó? Mert ha zavarok akkor szerintem Ash is elszórakoztatna a kérdéseivel? - A."

  

  "A srácokat egyáltalán nem zavarnád, hiszen nagyon is kedvelnek téged, még a végén féltékenye leszek rájuk. - N."

  Amiután elolvastam az üzenetét hangosan felnevettem. De hát a többieknek barátnőjük van, miért kéne rájuk féltékenynek lennie?

  "Rendben, akkor hamarosan érkezem, csak elkészülök. - A."

  Igaz én sosem készülök sehová, de úgy gondolom, hogy ide mégis ki kell valahogy nézzek. A szekrényem elé álltam, majd kivettem belőle egy fekete toppot és egy fehér rövidnadrágot, megkerestem a tornacsukám, majd gyorsan átöltöztem. A hajam leeresztettem és megfésültem, majd feltettem egy nagyon halvány sminket és már kész is voltam.

  - Hová-hová Am? - lép ki vigyorogva Ash a konyhából.

  - Csak elmegyek a fiúkhoz, meghívtak. - vonom meg a vállam. Neki azt még nem kell tudnia, hogy igazából csak Niall hívott meg.

  - Két randi egy nap alatt, nem vagytok semmik. - vigyorog.

  - Később találkozunk.

  A kocsim szerencsére már helyrejött szóval nyugodtan mehettem vele. A fiúk közös szállójától elég messze lakunk, de mivel már nincs olyan meleg, nem igazán zavar, hogy sokat kell a kocsiba üljek. Húsz percnyi kocsikázás után meg is érkeztem hozzájuk. Hatalmas ház, ami mellesleg gyönyörű is. Kiszálltam és elindultam az ajtó felé, ahol kopogtatni kezdtem.

  - Helló kislány. - vigyorog rám Lou.

  - Szia, Louis. - ölelem meg.

  - Az istenit Louis! - kiált valaki fel. - Olyan nehéz csendben maradni? - morogja Harry, akin csak egy boxer van. Nagyot nyelek és próbálom nem az izmos, kidolgozott felsőtestét bámulni. Miért kell neki az ügyfelemnek lenni-e? - Ohh, helló Amanda. - túr bele a hajába.

  - Szia. - mondom halkan.

  - Harry, ne meztelenkedj már mikor vendégünk van. - kiált ki Niall, majd hírtelen megölel a semmiből előkerülve.

  - Honnan kellett volna tudnom, hogy nem leszünk egyedül? - vonja meg a vállát.

  - Talán ha nem ittad volna le magad seggrészegre tegnap akkor ma nem lennél ilyen hisztis. - vágja rá Liam.

  - Tudjátok én sem vagyok még teljesen jól, szóval megteszitek, hogy nem kiabáltok? - kérdem.

  - Látjátok, nem vagyok egyedül akivel tegnap elszaladt a ló. - morogja.

  Harry felment azzal az indokkal, hogy neki alvásra van szüksége, én pedig leültem a többiek közé. Már egy ideje nagyban beszélgetünk a semmiről, amikor Louis egy érdekes kérdést tesz fel nekünk, pontosabban nekem.

  - Na Am, benne vagy? - vigyorog.

  - Srácok tudjátok nem érzem magam biztonságban, négy fiúval, hogy igazság vagy merészséget játsszak veletek.

  - Öt. - szólal meg a hátam mögül Harry. Á még jobb, már csak te hiányoztál. - sóhajtok.

  - Na Am, lécci! - könyörög Niall.

  - Biztos vagyok benne, ha ebbe belemegyek akkor azt nagyon megfogom bánni.

  - Azt még meglátjuk. - nevet fel Zayn.

  - Jó rendben legyen, csak ne nézzetek így rám.

  Mindenki elhelyezkedett, majd megegyeztünk, hogy most nem vetkőzni fogunk, ha valamit nem szeretnénk megcsinálni vagy valamire nem szeretnénk válaszolni, hanem inni, ami valljuk be most nem a legjobb ötlet és van egy olyan érzésem is, hogy a fiúknak köszönhetően most is tök részeg leszek...